Pár napja írtam egy jó hosszú gondolatmenetet a hiányzó motivációmról. Nos, abban az esetben még mindig nem tapasztaltam változást/fejlődést, de legalább eszembe jutott valami más. Erről írok most néhány sort! :)

Mivel már évekkel ezelőtt is blogoltam is, sőt, voltak egyéb jellegű portáljaim is, volt időm valamennyire elmerülni a Photoshop, CSS világában. A HTML részét a weblapkészítésnek még nem sikerült felfedeznem, de nagyon szeretném megtanulni a nyelvet és egyszer boldogulni egyedül és a saját weblapom fejlesztgetni. Tényleg a hobbim is volt ez az egész.

Persze a 12-14 éves énem azért limitáltan értett a photoshophoz. Képeket összemosni egész jól tudtam, ahogy embereket/mintákat kivágni szintén. Rá tudtam dobni filtereket (akkor még nem is nagyon volt instagram, vagyis volt, de akkortájt indult be) mondjuk a fejlécre/oldalsó képekre és nagyjából ennyiben ki is merült az a nagy "tudás". :D De legalább volt érzékem a színek összeállításához. Vagyis ezt gondoltam/gondolom, aztán lehet, hogy mindenki más legszívebben rámförmedne, hogy ez a blog mégis "hogy néz ki?!" Remélem, nem így van! (Amúgy nagyon újra kellene vennem, mi hogy van PS-ban, mert a fene sem emlékszik már rá.)

(forrás)

Szóval gondolkodtam, osztottam és szoroztam, és valahogy kipattant a fejemből, mint megoldás. Persze ezt tényleg alaposan át kell még rágnom, és az sem biztos, hogy annyira tetszene a dolog, mint amennyire elképzelem (ez már pár évvel ezelőtt is rosszul sült el).

Egyedül nem tudom, mennyire menne, én lehetségesnek tartom, hogy pl. túl sok anyagot szedek össze a neten, és a végén nem fogom tudni rendesen szűrni, mik az alapok és miket kell csak később megtanulni, begyakorolni. Azért a kódok világában egy kezdő még simán el tud veszni. :D

Na, de mire is gondoltam? 

Front end fejlesztésre. Arra gondoltam, hogy rendesen kitanulom a világát, HTML, CSS, JavaScript, illetve hozzátenném az elengedhetetlen pluszokat, amikkel még nem vagyok ennyire tisztában, és csinálom. Projekteket és mindent. 
Persze ez nem megy egyről a kettőre, és nem is most rögtön akartam belevágni, hanem bármikor a jövőben.. leginkább, ha csúsznék (akkor mondjuk részmunkaidőben segédápolnék, a maradékban pedig ismerkednék a kódokkal, és még talán szabadidőm is maradna). Vagy egy távolibb jövőben, mondjuk mikor már van gyerekem és amikor épp alszik.. :D 

Most már elég sok ilyen tanfolyamra rá lehet bukkani a neten, vannak olyanok is, amik abszolút online formában végezhetők, viszont (természetesen) fizetősek, és azért valamennyire kötött a tanulási idő, mert van egy határideje a képzésnek, így nem megy, hogy csak a saját tempómban csinálom. Ezért lenne jobb még akkor, amíg relatíve szabad vagyok, bár ki tudja, milyen képzések lesznek idestova 10 év múlva. De jelenleg ez kisebb gyerekkel elég elképzelhetetlennek tűnik. (Lehet, addigra már front endes sem kell.)

De most még nincs gyerekem, és elég jó B tervnek tűnik ez a dolog. IT területén mindig szükség van emberekre, ha tetszene a dolog, 100%, hogy fejlődnék egyéb területen is, szóval nem nagyon lenne munka terén problémám. Nyilván először meg kell találni az első munkahelyet, ami biztos nehéz, főleg, ha nincs BSc-s papírja az embernek, de utána azért már lehet boldogulni. Mindig azt vallottam, hogy jobb, ha egy ember több lábon tud állni, én jelenleg csak fél lábon tudok, mivel van egy érettségim és ennyi. Biztos találnék melót valamelyik szupermarketben, de na.

Még a nyelvek érdekelnek. Svédül valamiért nagyon meg szeretnék tanulni, illetve németből a jelenlegi tudásomnál sokkal jobbat szeretnék összekaparni. Az oroszt is szép nyelvnek tartom. Szerintem nem rossz a nyelvérzékem, de őszintén nem tudom, mihez kezdjek vele, mert mindig mondják, hogy a nyelvtudás fontos, de én nem akarnék tolmács lenni, vagy szakfordító.  Meg amúgy is lassan mindenki beszéli az angolt. Aztán biztos, hogy pont akkor jönne jól, mikor nem számítok rá. :)

Igazából ennyit szerettem volna hirtelen írni. Nem akartam, hogy úgy tűnjön, mintha tündérmesében élnék, tisztában vagyok vele, hogy sem a webfejlesztés, sem a programozás nem egyszerű feladat, de érdekelni érdekel, és valamikor tutira bele akarok vágni. Nem utolsó sorban, de engem kifejezetten megnyugtat a tudat, hogy végre van B tervem, mert eddig sosem volt, és ez valamennyire épképzlábnak is tűnik.